Ez egy AI által fordított bejegyzés.
Válasszon nyelvet
A durumis AI által összefoglalt szöveg
- Ludwig Wittgenstein a 20. század egyik legnagyobb filozófusa volt, a mindennapi nyelvfilozófia megalapítójaként ismert.
- A nyelvhasználat sokszínűségét és különbségeit hangsúlyozta, és gondolkodásról, hitről, haragról szóló megfigyeléseket fogalmazott meg.
- Wittgenstein filozófiája, amely szerint a mondatoknak csak az életfolyamatban van jelentésük, azt mutatja, hogy az élet és a filozófia szorosan összefügg.
Wittgenstein
Ludwig Wittgenstein (1889. április 26. – 1951. április 29.)
Bécsben született osztrák filozófus. A 20. század egyik legnagyobb filozófusának és a modern angol-amerikai analitikus filozófia úttörőinek tartják, valamint a hétköznapi nyelvi filozófia alapítójának tekintik. Rámutatott a nyelvhasználat sokféleségére és különbségeire, így ellentmondott a növekvő intellektuális világban az általánosság iránti vágynak. Dewey-vel és Heideggerrel együtt őt is a három nagy dialógikus filozófus közé sorolják, akik szembeállnak a rendszerfilozófiával.
„A beszéd csak a lét folyamatában kap jelentést” – mondta ő maga is, így nehéz elkülöníteni az életét a filozófiájától. Az volt a legfőbb vágya, hogy tökéletes ember legyen, de ugyanakkor az volt a legfőbb vágya, hogy az emberi mivoltban tökéletes legyen.
○ Nem számít, hogy ki tagadja vagy ki támogatja, ha neked jó, akkor nem így van?
○ A gondolkodás az, amikor valaki képet fest magában. Az, hogy valaminek a képét világosan látjuk a szemünk előtt, az a „gondolkodás”.
○ Ha csak egyfajta gondolkodásmóddal rendelkezünk, akkor csak az adott gondolkodásmód szerinti életet élhetünk.
○ A rendszerben, ahol a tanultakat szó szerint elfogadják, a gyermekek számára olyan értékes dolgok teljesen elvesznek vagy eltűnnek. Ez az értékes dolog az önálló kétségbe vonás, a mély gondolkodás és a nyugodt megfigyelés.
○ A játék keretein belül kevesen mernek kételkedni a játék formájában, azokat gyanakvó szemmel nézik, és kizárják őket.
○ Amikor valamit látunk, nem csak azt látjuk, hanem azt is látjuk, hogy a látvány milyen értelmezést hozott létre bennünk. Ezért reagálunk érzelmileg erre az értelmezésre.
○ A társadalmi életben általában az „hiszek” szó használata az általános tapasztalatot, a memóriát vagy a hitelesítést bizonyítékként használja az adott hit bizonyítékaként. Amikor azonban azt mondják, hogy „hiszek Istenben”, akkor nem igénylik ezeket a bizonyítékokat. Az ateisták nem tudják az „hiszek” szónak ezt a használatát, ezért a kettő között soha nem ér véget a vita.
○ A harag bántja az embert.
