Arisztotelész idézetek

Arisztotelész (ie. 384 – ie. 322, Aristoteles)

Platónnal együtt a görög filozófia legnagyobb gondolkodóinak egyike, aki rendkívül nagy hatással volt a nyugati szellemi élet irányára és tartalmára. Filozófiai és tudományos rendszere évszázadokon át támasztotta a középkori keresztény gondolkodást és a skolasztikát. A 17. század végéig a nyugati kultúra arisztotelészi volt, és a több évszázadon át tartó tudományos forradalom után is mélyen gyökerezett az arisztotelészi gondolkodás a nyugati gondolkodásban.

Arisztotelész nagyon sok területen kutatott, például fizikában, politikatudományban, etikában, retorikában, de legnagyobb eredményeit a formális logika és a zoológia területén érte el. Arisztotelész zoológiája mára elavult, de a 19. századig senki sem múlta felül kutatásait sem az empirikus megfigyelés, sem az elméleti oldalról. A szillogizmus tana ma már a formális logika egy kis részét képezi, de etikája, politikája, metafizikája és tudományfilozófiája a mai filozófusok között is megvitatásra kerül.

○ A humor az egyetlen eszköz a komolyság tesztelésére. Mert a tréfa nélküli téma gyanús, és a komoly elmélkedés nélküli tréfa hamis találékonyság.

○ A tudat, a tudás, hogy tudunk, illetve gondolkodunk, egyenlő a saját létezésünk tudatával.

○ A karakter az ember morális szándékát mutatja meg, feltárva mindazt, amit választ vagy elkerül.

○ A jámborság inkább az igazságot részesíti előnyben, mint a barátságot.

○ Úgy vélem, hogy az, aki legyőzi saját vágyait, bátrabb, mint aki legyőzi ellenségeit.

○ A kötelesség öröme és gyűlölete szorosan kapcsolódik a jellem nagyságához.

○ Az élet színpadán a jó tulajdonságokat mutató személyeknek jut dicsőség és jutalom.

○ Az emberek általában a jót akarják. Nem egyszerűen azt, ami az előző generációé volt.

○ Nem jön el a nyár egy fecske érkezésével, és nem jön el a nyár egyetlen napsütéses nappal sem. Hasonlóképpen, egy nap, vagy egy rövid ideig tartó boldogság nem teszi teljesen boldoggá az embert.

○ A fiatalok gyorsan reménykednek, ezért könnyebben becsaphatók.

○ A vágyak természete az, hogy nem ismernek teljességet, és a közönséges ember csak a vágyak azonnali kielégítésére törekszik.

○ Csak az a nemzet stabil, ahol mindenki egyenlő a törvény előtt.

○ Csak az igazságosságban van a társadalmi rend középpontja.

○ Tudók, cselekedjetek! Értők, tanítsatok!

○ Akik a legjobban képesek uralkodni, azoknak kell uralkodniuk.

○ A türelem keserű, de gyümölcse édes.

○ A kiválóság nem csupán a tudásról szól, hanem arról is, hogy törekedni kell a kiválóságra, és ki kell fejteni azt.

○ Nincs nagy zseni őrület nélkül.

○ Nem jön el a nyár egy fecske érkezésével.

○ A békés életért háborúzunk.

○ Ha élvezed a munkádat, akkor a munkád minősége is jobb lesz.

○ Amit ismételten teszünk, az vagyunk mi magunk. Tehát a kiválóság nem cselekedet, hanem szokás.

○ Jó dolog hajnal előtt felkelni. Ezek a szokások hozzájárulnak az egészséghez, a vagyonhoz és a bölcsességhez.

○ Azokat a dolgokat, amelyeket meg kell tanulnunk, mielőtt meg tudnánk tenni, miközben tesszük, tanuljuk meg.

○ Az ideális ember a sors csapásait méltósággal és tartással viseli, és pozitív hozzáállással a lehető legjobban kihasználja a helyzetet.

○ Senkinek sem barátja mindenki.

○ Aki nem tud követni, az nem lehet jó vezető.

○ A balszerencse megmutatja, ki a valódi barát, és ki nem az.

○ Az ember bizonyos tulajdonságokat úgy sajátít el, hogy valamilyen módon cselekszik. Aki helyesen cselekszik, az jó ember lesz, aki mértéktartóan cselekszik, az mértéktartó lesz, aki bátran cselekszik, az bátor lesz.

○ A tanárt még inkább tisztelni kell, mint a szülőket. A szülők életet adnak, de a tanár a jó élet művészetét adja.

○ Minden emberi cselekvésnek hét ok közül legalább az egyik az oka: lehetőség, természet, ösztön, szokás, értelem, szenvedély, vágy.

○ A művelt ember sajátossága, hogy képes egy gondolatot megfontolni anélkül, hogy egyetértene vele.

○ Az oktatás a legjobb élelem az öregséghez.