Ez egy AI által fordított bejegyzés.
Válasszon nyelvet
A durumis AI által összefoglalt szöveg
- Platónnal együtt Arisztotelészt tartják a görögök legnagyobb gondolkodójának. Kutatási területei közé tartozott a formális logika, a zoológia és sok más terület, és gondolatai mély hatással voltak a nyugati intellektuális történelemre.
- Az etika, a politika, a metafizika, a tudományfilozófia és más területekhez kapcsolódó gondolatait ma is vitatják a kortárs filozófusok körében, és olyan idézetei, mint a „A humor a komolyság megvizsgálásának egyetlen eszköze” ma is széles körben idézettek.
- Arisztotelész olyan idézeteket hagyott hátra, amelyek a társadalmi renddel kapcsolatosak, mint például a „Csak az a nemzet stabil, amelyben mindenki egyenlő a törvény előtt”, és „A kiválóság nem elég csupán tudni, hanem erőfeszítéseket kell tennünk a kiválóság eléréséért” – ezek az idézetek ma is mélyen rezonálnak az emberekkel.
Arisztotelész
Arisztotelész (Kr. e. 384–322)
Platónnal együtt őt tartják a görög filozófia legnagyobb alakjának, és a nyugati gondolkodás irányára és tartalmára rendkívül nagy hatással volt. A filozófia és a tudomány terén kialakított rendszere évszázadokon át támasztotta a középkori keresztény gondolkodást és a szkolai filozófiát. A XVII. század végéig a nyugati kultúra Arisztotelész uralma alatt állt, és a több évszázados tudományos forradalom után is mélyen a nyugati gondolkodás gyökereibe ivódott.
Arisztotelész számos tudományterülettel foglalkozott, mint például a fizika, a politika, az etika, a retorika, de legnagyobb eredményei a formális logika és a zoológia területén születtek. Arisztotelész zoológiája mára elavulttá vált, de a XIX. századig nem volt nála jobb megfigyelő és elméleti szakember ezen a területen. A szillogizmusról szóló elmélete ma már a formális logika apró része, de az etikája, a politikája, a metafizikája és a tudományfilozófiája továbbra is vitatható téma a mai filozófusok körében.
○ A humor az egyetlen eszköz, amellyel a komolyságot meg lehet vizsgálni. A humor nélküli téma gyanús, a komoly elmélkedés nélküli humor pedig hamis szellemesség.
○ A tudatosság, vagyis a gondolkodás tudata, a saját létünk tudatával egyenlő.
○ A jellem az erkölcsi szándékot mutatja meg azáltal, hogy feltárja azokat a dolgokat, amelyeket az ember választ vagy kerül.
○ A jámborság inkább az igazságot helyezi előtérbe, mint a barátságot.
○ Úgy gondolom, hogy az ember akkor bátor, ha legyőzi saját vágyait, nem akkor, ha legyőzi ellenségeit.
○ Szoros kapcsolat van a természet kiválóságával és azzal, hogy az ember élvezi a kötelességét, gyűlöli a rosszat.
○ A jó tulajdonságok a dicsőséget és a jutalmat hozzák az élet színpadán.
○ Az emberek általában a jóságot szeretnék. Nem azt, ami az előző generációknak volt.
○ Nem azért jön el a nyár, mert egy fecske érkezett, és nem azért jön el a nyár, mert egy nap jó volt az idő. Hasonlóképpen egy nap vagy egy rövid időszak boldogsága nem teszi az embert teljesen boldoggá.
○ A fiatalság könnyen félrevezethető, mert gyorsan reményt szerez.
○ A vágy természete az, hogy nem ismeri a kielégülést, és a közönséges ember csak a vágyak azonnali kielégítését keresi életében.
○ Csak az a nemzet stabil, ahol mindenki egyenlő a törvény előtt.
○ A társadalmi rend csak a igazságban lehet középpontban.
○ Tudósok, gyakoroljátok tudásotokat! Értők, tanítsatok!
○ Annak kell uralkodnia, aki a legjobban tud uralkodni.
○ A türelem keserű, de a gyümölcse édes.
○ A kiválóság nem csak a tudásban rejlik, hanem abban is, hogy törekszünk a kiválóságra, és hogy kihasználjuk a tudásunkat.
○ Nincs olyan nagy zseni, aki nem lenne egy kis őrült.
○ Nem azért jön el a nyár, mert egy fecske érkezett.
○ Háborút vívunk, hogy békében élhessünk.
○ Ha élvezettel dolgozunk, a munka eredménye is jobb lesz.
○ Amit ismételten teszünk, az vagyunk mi. Akkor a kiválóság nem cselekedet, hanem szokás.
○ Jó dolog napkelte előtt felkelni. Ezek a szokások hozzájárulnak az egészséghez, a gazdagsághoz és a bölcsességhez.
○ Azokat a dolgokat, amelyeket meg kell tanulnunk, mielőtt meg tudjuk csinálni, megcsinálva tanuljuk meg.
○ Az ideális ember méltósággal és méltósággal viseli az élet nehézségeit, és pozitív hozzáállással a lehető legjobban kihasználja a helyzetet.
○ Mindenkinek van barátja, de senki sem a barátja mindenkinek.
○ Aki nem tud követni, az nem lehet jó vezető.
○ A balszerencse megmutatja, ki a valódi barát, és ki nem.
○ Az emberek folyamatosan cselekszenek valamilyen módon, és ezáltal szereznek meg bizonyos tulajdonságokat. Ha helyesen cselekszenek, jó emberek lesznek, ha mérsékelten, akkor mérsékelt emberek, ha bátran, akkor bátor emberek lesznek.
○ A tanítót jobban kell tisztelni, mint a szülőket. A szülők csak életet adnak, a tanító pedig a jól élés készségét.
○ Minden emberi cselekedetet legalább egy dolog okoz a következő hét közül: lehetőség, természet, inger, szokás, ész, szenvedély, vágy.
○ A képzett ember jellemzője, hogy képes gondolkodni egy olyan gondolatról, amelyhez nem ért egyet.
○ A nevelés az öregkor legjobb tápláléka.